Március

Március hazánk éghajlati viszonyai miatt a tavasz első, bár gyakran sajnos még hűvös, csapadékos hónapja. A paraszti életben mégis a mezőgazdasági munkálatok kezdetének ideje. Számos az időjáráshoz kapcsolódó megfigyelés és jóslás kötődik ehhez a hónaphoz.
Ugyanakkor március a húsvéti 40 napos nagyböjt hónapja is, ilyenkor tilos a vigalom, a lakodalom, a húsos ételek fogyasztása.

Március  1. Albin

Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

Március 4. Kázmér

Kázmér napja, Baranyában patkányűző nap. Ilyenkor kell utánanézni, hogy a patkányok nem telepedtek-e meg az istállókban vagy a házban, és ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy onnan a gazda kihajtsa a rágcsálókat.

Március  8. Istenes Szent János

A köztudatban ez a nap a nők napja.

Március 12.

Gergely napja, eredetileg a diákság ünnepe, A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el, ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Tulajdonképpen az iskolaév lezárását jelentette, a szeptemberi tanév kezdést csak a XIX. századtól vezették be.
Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.

Március 18.

Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.

Március 19.

József napja, kedvelt névnap ünnep. József, a názáreti ács, Jézus gondviselője. Az első meleg tavaszi napnak tartják falun. Erre a napra várják vissza a gólyákat, és a méheket is ekkor eresztik ki. A Mura vidéken a marhákat is kihajtják a legelőre. Számos termésjóslás is kötődik a naphoz. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor olyan lesz nyáron a szénahordáskor is. Ha az égen szivárvány látható, jó lesz a búzatermés.

Március 21.

Benedek napja, a csillagászati tavasz kezdete. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Egyes vidékeken fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelynek aztán csodatévő, betegségűző erőt tulajdonítottak.

Március 22. Beáta, Izolda

A délvidéki magyarok Laetáre napjának is nevezték, és guzsalyütő napnak tartották. Ezen a napon kellett végleg abbahagyni a fonást és a szövést, már nincs helye a téli munkáknak, fontosabb a kerti munkálkodás.

Március 24. Gábor

Gábriel a filológus szerint a geber (férfi) és az él (Isten) szavak összetétele. A héberben ezt jelenti: Isten embere. Mivel a legnagyobb Titok hírhozója, ünnepe közvetlenül megelőzi a Gyümölcsoltó Boldogasszonyét.

Március 25.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napja. Az évszázados megfigyelésekre alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezők növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni.

Március 27. Remete Szent János napja

Egyiptomi ácslegény volt. 25 éves korában kivonult a pusztába. Egy öreg remete vezette őt be a lelki életbe. János engedelmes és kitartó volt. Egy ízben a vezetője a szeme láttára bedugott egy száraz ágat a homokba és meghagyta neki, hogy napjában kétszer öntözze meg. A víz kb. félórányi járásra volt. János egy évig minden nap kétszer oda-vissza megtette az utat a rekkenő hőségben. Később befalaztatta magát egy cellába. Csak annyi nyílást hagyott, ahol az ételt beadták neki. A hét öt napján Istennel társalgott, szombat és vasárnap felkeresték az emberek, hogy tanácsot kérjenek tőle. Így élt több mint 50 évig.