Logikus gondolkodást fejlesztő játékok
Ha a gyermek már jól tudja kifejezni magát, és elég sok tapasztalatot gyűjtött össze, akkor egyre jobban figyeli környezetét, és kezd következtetéseket levonni. A gondolkodásnak igen fontos műveleteit sajátíthatja el a játékok folyamán. Az emberi agyvelő két- és hatéves kor között a legplasztikusabb, befogadóképessége óriási, így pótolhatatlan éveket mulasztunk el, ha ezt az időszakot nem használjuk ki kellőképpen. Megtanul a gyermek felismerni, összehasonlítani, rendezni, osztályozni, megkülönböztetni, ellenőrizni, összefüggéseket felismerni. Végső soron intelligenciája fejlődik, amikor is meglevő ismereteit új helyzetekben is alkalmazni tudja.
Távirányítás
Játszhatja: 3 éves kortó12-25 gyermek
Néhány méterenként helyezzünk el a szobában székeket, asztalt, dobozt, építőkockát stb. Ezek jelképezik egy autóbuszmegálló, üzlet, óvoda, útkereszteződés helyét. Előre beszéljük meg a gyerekekkel, hogy melyik mit jelent, esetleg jellel vagy rajzzal tegyük szemléletesebbé ezeket!
A gyermekek sorba ülnek. A játékvezető felszólítja az első gyermeket, és megmondja neki, hogy milyen szerepben fog elindulni: lehet gyerek, felnőtt, autó, kutyus stb.
A játékvezető távolból irányítja a gyereket, és neki mindent meg kell tennie, amit csak mondanak. Például: "Indulj el; állj meg az útkereszteződésben, és nézz körül, nem jön-e autó; menj át; lépj be a boltba; vásárolj, és tedd bele ezeket a kosaradba; helyezd mellé a pénztárcádat; gyere ki az üzletből" stb. Különösen a mellé, fölé, alá, közé stb. szavakat szőjük bele a történetbe, hogy elősegítsük a gyerekek tájékozódását.
Tág lehetőség van különböző történetek eljátszására. Nagyobb gyerekek maguk is kitalálhatnak érdekes meséket, és ekkor természetesen a történet kitalálója irányítja a játékot.
Elindult a hajó!
Játszhatja:3 éves kortó l4-25gyermek
A gyermekek körbe ülnek, egyikük a matróz, ő áll, a többiek jobbra-balra dülöngélnek, a hullámzást utánozva, és közben ezt mondják: "liccs-loccs, liccs-loccs".
MATRÓZ: Elindult a hajó! GYEREKEK: Hová? MATRÓZ: Bajára. GYEREKEK: Mit visz? MATRÓZ: Kutyát.
A gyerekek ugatni kezdenek, majd új matrózzal kezdődik elölről a játék.
A hajó mindig valami olyant vigyen, amit a gyerekek hanggal vagy mozdulattal utánozni tudnak.
Megjött a hajó!
Játszhatja: 4 éves kortól 4-25gyermek
A körbe ülő gyermekeknek azt mondja a játékvezető: "Megjött a hajó!" A gyermekek megkérdezik: "Mit hozott?" A játékvezető ekkor valamire gondolva, annak jellemző tulajdonságaiból mond néhányat: "Hozott valamit, ami gömbölyű, piros, édes ízű." Aki először találja ki, hogy mit hozott a hajó, az teszi fel a legközelebbi találós kérdést.
Nagyjából egykorú gyerekekkel játsszunk, és olyan tárgyakra gondoljunk, amelyek a gyerekek gondolatköréhez közel állnak. Ha nehezen találják ki, akkor további jellemző tulajdonságokat soroljunk fel, hogy segítsünk. ilyen jellemzőleírásokat adhatunk: "Hozott valamit, ami... négy keréken fut, bele lehet ülni, és dudál (autó); fából van, négy lába van és enni szoktak rajta (asztal); mutatója van és ketyeg (óra)."
Kitűnően fejleszti ez a játék a megfigyelőképességet és annak meghatározását, hogy egy tárgy melyik fogalmi körbe tartozik (gyümölcs, jármű, bútor, használati tárgy).
Hogy tetszik?
Játszhatja: 5 éves kortól 4-20gyermek
Egy gyermek kimegy a szobából, a többiek pedig megállapodnak, hogy mire gondolnak, például rendőrre.
Ezután behívják a játszót, aki sorban mindenkinek felteszi a következő kérdést: "Hogy tetszik?"
Mindenki válaszol valami olyant, ami jellemző a gondoltra, és mégsem árul el túl sokat, nehogy könnyen kitalálja. Válasz lehet például: "Ha kedves", "Ha igazságos", ,,Ha segít a tolvajt elfogni", ,,Ha megbünteti azokat, akik a piros lámpánál átmennek az úttesten" stb.
Ha már mindenkit megkérdezett a találgató, akkor a következő kérdéseket teheti fel:
- Hol található?
- Mire használható?
Akinél kitalálja, hogy mire gondoltak, az a gyermek megy ki.
Voltam egy olyan híres társaságban
Játszhatja: 6 éves kortól 6-25 gyermek
A játék feltétele, hogy a résztvevők jól ismerjék egymást. Egy gyermek kimegy a szobából, ő a hunyó. A bent maradtak közül valaki a "szedő", aki végigkérdez mindenkit, hogy mi a véleménye a hunyóról. Mindenki mond valamit róla, amit a szedő megjegyez. Ez a vélemény legyen lehetőleg jellemző. Természetesen humorosat is mondhatnak, csak sértőt ne. (például szeret fára mászni, mint egy majom).
A hunyó bejöhet, és a szedő elmondja a többiek véleményét így kezdve: "Voltam egy olyan híres társaságban, ahol azt mondták rólad, hogy például:
- jobban is vigyázhatnál a ruhádra,
- szereted a csokoládét,
- sokszor bosszantod a testvéredet stb."
A hunyó feladata, hogy ráismerjen arra, aki róla a véleményt alkotta. Ha hibásan találgatott, akkor azt mondják, hogy ,,1 éves a kiscica". 2 hibánál 2 éves, 3-nál 3 éves a kiscica. 4 hiba után leváltják vagy zálogot kell adnia.
Ki vagyok én?
Játszhatja: 7 éves kortól 2-12 gyerek
A társaságból kiválasztunk két olyan játékost, aki ügyesen és jól tud beszélni. Az egyiket kiküldjük a szobából, majd megbeszéljük a másik játékossal, hogy ki lesz az, aki kint van (például Petőfi Sándor). Behívjuk a kint levőt, és most a másik játékos megy ki, akiről megállapítjuk, hogy például Mozart lesz. Ugyanígy lehet az egyik egy óvó néni és a másik egy boltos. Bejöhet ez a gyerek is, és megállnak egymással szemben. Mindkettőnek az a feladata, hogy kitalálja, ki ő maga. A beszélgetés folyamán kell erre fénynek derülnie.
Először üdvözlik egymást, mindegyik a másik szerepkörének megfelelően köszön, és a beszélgetést is így folytatják. Puhatolózva kérdezgetnek, utalnak egy munkára, életformára, szokásra stb. Túl sokat nem szabad egyszerre elárulni, mert akkor nagyon könnyű lesz a feladat. Aki először találja ki, hogy milyen szerepet osztottak rá, az győz. A játékot tovább lehet folytatni, míg a társ is kitalálja a szerepét.
A többiek feszült figyelemmel hallgatják a párbeszédet, ami, ha ügyesen beszélve szerepelnek a játszók, igen érdekes lehet. Ha csak hárman-négyen játszanak, akkor mindegyiknek lehet szerepe, s egymással beszélgetve kell kitalá1niuk, hogy ki kit személyesít meg.
Látok valamit
Játszhatja: 4 éves kortól 2-25 gyermek
Az asztalra kiteszünk néhány tárgyat (ceruza, könyv, pohár, virág, baba, labda, autó, olló stb.), s ezek körül a gyerekek letelepednek.
A játékvezető az egyik kitett darabról mond néhány jellemző tulajdonságot, például: ,,Látok valamit, ami papírból van, lapozni lehet." A gyerekeknek ki kell taIá1niuk, hogy melyikre gondolt. Ha már jól ismerik a játékot, bármelyikük jellemezheti a kiszemelt tárgyat.
Nehezebb változata a játéknak, amikor nem tesznek ki semmit, hanem a játékvezető olyan tárgy lényeges vonásait mondja el, amelyik a szobában látható. Természetesen nem nézhet oda, mert akkor könnyen kitalálják, hogy mire gondolt. Aki kitalálta, az adja fel a legközelebbi feladatot.
Ezen a játékon keresztül figyelhetik meg a tárgyak anyagát, színét, alakját, nagyságát, használhatóságát, és sorolhatják be egy nagyobb fogalmi körbe, mint például az almát a gyümölcsök közé stb.
Gondoltam valamire
Játszhatja: 5 éves kortól 2-25 gyermek
Egy gyermek kezdi a játékot, mondván: "Gondoltam valamire, ami például az utcán van, autóbuszok állnak meg mellette, ott várnak az utasok, és el lehet olvasni, hogy mi jár arrafelé", vagy "Hegyre viszi fel az embert, bele lehet ülni, és magasan függve himbálózik".
Akinek eszébe jut valami, az megmondhatja azonnal. Ilyenkor nagyon tanulságos, ha a sok téves találgatáskor mindjárt megbeszéljük, hogy miért nem az, amit mondanak.
A játékvezető úgy is kezdheti a beszédet, hogy "Gondoltam egy olyan virágra, gyümölcsre, szerszámra, játékra" stb., vagyis mindjárt besorolja egy csoportba a gondolt tárgyat. Ez a játék előnyösen befolyásolja a gyermekek gondolkodásmódját.
Mire gondoltunk?
Játszhatja: 4 éves kortól 4-25 gyermek
Egy gyermek kimegy a szobából, a többiek pedig megbeszélik, hogy mire gondolnak. Ez lehet ember, állat, növény vagy valamilyen tárgy; fontos, hogy mindannyian ismerjék. Amikor megállapodtak, akkor megbeszélik annak a valaminek a legjellemzőbb tulajdonságait, hogy mindenki tudjon majd felelni egy kérdésre. Ha például egyik társukra gondolnak, akkor megfigyelik a ruháját, ha valamelyik gyermek kabátjáról van szó, akkor megbeszélik, hogy ez olyan ruhadarab, amely szövetből készül, arany gombok vannak rajta stb.
Behívják a gyereket, aki sorba mindenkinek egy-egy kérdést tesz fel; ugyanazt a kérdést többször is megismételheti. Mielőtt kérdezni kezd, meg kell neki mondani, hogy milyen témakörbe tartozik a gondolt dolog, például jármű vagy növény.
A kérdésre egész mondattal is lehet felelni, nemcsak igennel és nemmel. Érdeklődhet színe, anyaga, nagysága iránt, mire használják, hol gyártották stb.
Addig kérdez, míg ki nem találja. Akinél sikerült kitalálnia, hogy mire gondoltak, az megy ki legközelebb.
Mi van a kezemben?
Játszhatja: 5 éves kortól 2-25 gyermek Kellék: apró tárgyak
Egy dobozban készítsünk össze apró tárgyakat, amelyeket a gyerekek ismernek, és a kezünkbe beleférnek. A játékvezető úgy rejtsen el a kezében egy ilyen tárgyat, hogy a gyerekek ne lássák. Köré ülnek a gyerekek, és a "Mi van a kezemben?" kérdésre találgatni kezdenek.
Először ne a tárgy nevét találják ki, hanem annak jellemző tulajdonságai iránt érdeklődjenek. Kérdéseikre csak igennel és nemmel felelhet a játékvezető, tehát úgy kell kérdezni, hogy a felelet igen vagy nem legyen, például ha egy építőkocka van a kézben:
- Fémből van? Nem.
- Üvegből van? Nem.
- Fából van? Igen.
- Gömbölyű? Nem.
- Szögletes? Igen.
- Piros? Nem.
- Zöld? Nem.
- Sárga? Igen.
- Gyerekek játszanak vele? Igen.
- Építeni lehet vele? Igen.
- Építőkocka? Igen.
Eleinte sorban kérdezzenek a gyerekek, később már akinek eszébe jut valami kérdés, rögtön felteheti.
Aki kitalálja, hogy mi az elrejtett tárgy, az rejthet el legközelebb valamit a kezében. Kisebb gyereknél mi is nézzük meg az elrejtett tárgyat, nehogy téves válaszokat adjon.
Barkochba
Játszhatja:5 éves kortól 2-25 gyermek
Egy gyermek kimegy a szobából, a többiek megállapodnak abban, hogy mire gondolnak. Eleinte egy ott levő személyre vagy tárgyra gondoljanak. Ha már a játékot jól ismerik, és gyakorlatra tettek szert, akkor valamennyiük által ismert távollevő személyre, tárgyra is gondolhatnak.
A kérdező bejön, és sorban mindenkinek kérdést tesz fel. Csak igennel és nemmel szabad válaszolni, tehát a kérdéseket úgy kell feltenni, hogy ez lehessen rá a válasz.
Előbb érdeklődjék, hogy élőlény vagy tárgy-e az, amire gondoltak, és azután ezen belül igyekezzék minél többet megtudni. Ha már sejti, hogy mi az, akkor se mondja meg, hanem néhány ellenőrző kérdéssel győződjék meg róla, jó úton jár-e? Csak ezután nevezze meg a gondolt tárgyat vagy élőlényt.
Az lesz a legközelebbi kérdező, akinél kitalálták. Így folyhat le egy játékmenet például:
- Élőlény? Igen.
- Ember? Igen.
- Itt van a szobában? Igen.
- Gyerek? Igen.
- Kislány? Nem.
- Hosszú nadrágja van? Nem.
- Van testvére? Igen.
- Barna a haja? Igen.
- Pisti? Igen.
Ez a játék alkalmas arra, hogy az egyszerű dolgoktól egészen az elvont fogalmakig fejlesszük a gyermekek logikus gondolkodását. Ha élőlényre gondoltunk, akkor először meg kell tudni, hogy ember, állat vagy növény-e a feladott dolog. Ezek után anyagára, nagyságára, színére, használhatóságára, hollétére, eredetére vonatkozóan lehet kérdéseket feltenni. Így szűkül mindig a kör, míg meg nem oldódik a kérdés.